Összesen:
0 Ft
Búvárszivattyú űrlap
Ahhoz, hogy megfelelő búvárszivattyút tudjuk ajánlani ismerni kell a kút paramétereit. Megismertetjük a vásárlókkal a szakkifejezéseket, hogy tisztában legyenek a lehetőségekről, miből tudnak választani.
A búvárszivattyú űrlapon szereplő kérdések elősegítik a megfelelő búvárszivattyú választást.
Mielőtt kiválasztanánk a szivattyút tisztázzuk, hogy mi a búvárszivattyú.
Mint minden szivattyú így a búvárszivattyú is két részből tevődik össze, a motorrészből és a hidraulika részből. A búvárszivattyú minden esetben fúrt kutak vizeinek a felszínre emelésére lett tervezve. Az elnevezése a motor és a hidraulika rész összekapcsolásából adódik. A búvárszivattyú esetén a motorrész alul, a hidraulika felül helyezkedik el és külső vízáramlat hűti a szivattyú motorrészét. A motort és a hidraulikát összekapcsolva hívjuk a szivattyú gépcsoportot búvárszivattyúnak. Minden más esetben a járókerekes vízbemártott szivattyút merülő szivattyúnak hívunk.
A búvárszivattyú megfelelő működéséhez adatok kellenek amiket a búvárszivattyú űrlapon megtalál, kérjük töltse ki.
Fontos dolog!
Ha a búvárszivattyút ásott kútba vagy ciszternába helyezünk el, minden esetben köpenyhűtést kell alkalmazni. A köpeny fele a motorrész mellett kialakult vízáramlatért.
Kútbéléscső átmérő meghatározza, hogy milyen átmérőben kell búvárszivattyút választani. A lakosság és kisebb ipari öntözésekhez 3-4 colos búvárszivattyúk valók amik maximum 125 mm-es kútbéléscsövekbe helyezhetőek. 3 colos búvárszivattyúk 90-113mm-ig, 4 colos búvárszivattyúk 125mm-es kútbéléscsövekbe.
Minden esetben számoljuk a felhasználási igényt amit esetleg egy szórófej elhasználhat!
A szivattyú túlszűkítése elveszi a megfelelő vízáralatot, tartósan károsíthatja a búvárszivattyút! Ha a vízadó terület gyenge vízadással rendelkezik, nyitott rendszer kiépítése ajánlott!
A kút teljes mélysége azért fontos mert ha gyenge vizadású a kút akkor sem szabad a búvárszivattyút a kút aljára lerakni de a nyomásveszteséget a teljes mélységtől kell számolni. Figyelem! Csak a gyenge vízadású kutakra vonatkozik!
A szűrőzött szakasz azért fontos, hogy lehetőséghez képest ne építsünk szivattyút bele, ne szívja a szivattyú közvetlenül a vízadó réteget. (Lehetőségekhez képest)
A zárónyomás érték a szivattyú teljes emelési magassága osztva 10-el. 100 méteres emelési magasságú szivattyú 10 báros ami azt jelenti, hogy talajszinten zárt rendszerben a szivattyú 10 bár előállítására képes. Minden esetben figyelembe kell venni a veszteségeket ami adódhat mélységből, súrlódásból, alakból. Biztonsági értéket kell tartani ami 1-1,5 bár de függ a kívánt nyomástól. 30 méteres üzemi vízszinten lévő kút, 3 bár veszteség, szükséges 3 bár zárónyomás érték (pl a nyomáskapcsoló ott kapcsoljon ki), biztonsági érték 1-1,5 bár, veszteség kb 1 bár akkor érdemes 9-10 bár záró nyomású vagyis 90-100 méter emelési magasságú búvárszivattyút választani. Minden esetben egyeztetni kell a beüzemelővel vagy telepítővel a szivattyú adatait.
A nyugalmi vízszint utal a kút vizadó réteg nyomására. Ha a nyugalmi vízszint és az üzemi vízszint között nagy a különbség figyelembe kell venni, hogy a búvárszivattyú meddig meríthető a vízbe. A búvárszivattyú egyik adata a vízbemeríthetősége, vízszint alá való meríthetőség. Kínai szivattyúk általában 10-20 méterre meríthető vízszint alá, minőségben magasabb búvárszivattyúk akár 60-100 méterre is meríthető vízszint alá.
Üzemi vízszint az egyik legfontosabb adat amit meg kell határozni mert mindent attól a szinttől kell mérni, és a megfelelő elhelyezés az üzemi vízszint alá 2-5 méterre, hogy a vízáramlat ki tudjon alakulni a búvármotor mellett. Megint csak lehetőségekhez képest mert vannak gyenge vízadású kutak aminél szinte mérhetetlen az üzemi szint ezért nagy tolerancia szintű búvárszivattyúra van szükség, szinte biztos, hogy kínai szivattyú ilyen esetekben ki van zárva. A kívánt nyomásértéket is az üzemi vízszintől kell mérni. A szivattyú felett elhelyezkedő vízoszlop ellennyomásként szerepel.
A szivattyúzni kívánt vízmennyiséget a kút vízadó képessége határozza meg. Hiába teszünk 100 literes búvárszivattyút a kútba ha a vízadó képesség csak 40 liter percenként. Ezekben az esetekben szokott létrejönni egy jelenség ami tönkreteszi a búvárszivattyú hidraulikát és motorvédelmi elektronika nélkül a motor is leég, ez nem más mint a részleges szárazonfutás. A részleges szárazonfutásnál szokott a víznyomás ingadozni mikor a szivattyú vízzel együtt levegőt is szív magába. Ha a részleges szárazonfutásról van szó akkor a szivattyú nem képes zárónyomást előállítani vagyis nem kapcsol ki a nyomáskapcsoló csapelzáráskor. Áramlásvezérlős esetben a búvárszivattyú leégését veszélyeztetjük mert a vezérlőn 1-3 liternél több áramlás vízfogyasztásnak számít ezért nem kapcsol le a vezérlő ha részleges szárazonfutás lép fel. Az a megoldás lenne a legjobb ha a kút teljes vízadó képességének az 50% ával szivattyúznánk, így elkerülhetjük a homokolást is. Tehát ha a kút vízadó képessége 100 liter akkor számoljunk 50-60 literes búvárszivattyúval de semmi képen ne válasszunk a vízadó képességnél nagyobb szivattyút!
Ezek után szokták feltenni a kérdést, hogy honnan tudom meg ezeket az adatokat?
Új kutaknál a kútfúró mester megméri, és tiszta vizes kutat ad át a tulajdonosnak, régi kutaknál ezeket az adatokat méretni kell.
Ha meghibásodott szivattyút cserélünk és meg voltunk vele elégedve akkor a szivattyú adatainak megfelelő másik szivattyút kell választani, ha nem voltunk megelégedve akkor ki kell vizsgálni a hiba okát.
Remélem kicsit tudtuk segíteni a megfelelő búvárszivattyú kiválasztásában.
