Mire való a búvárszivattyú?
A búvárszivattyú megnevezést első sorban a szivattyú motorja adja, vagyis a szivattyú búvármotorral lett ellátva.
A szivattyúk motorjai című cikkünkben már írtunk a motorokról amik a szivattyúk hidrofejét hajtják.
Búvárszivattyúkat leggyakoribb esetben kutak vizeinek felszínre emelésére használjuk.
A teljes búvárszivattyú megfogalmazás az az, ami magában foglalja a szivattyút mint gépcsoportot az alábbiak szerint: Búvármotorral ellátott szivattyú test amin a búvármotor alul, a víz szállításáért felelős hidrofej (lapát, lapátok) felül helyezkednek el. Búvárszivattyú gépcsoporton a víz teljes mértékben nem, csak a hidrofejen halad a víz keresztül.
A búvárszivattyúk hűtéséről folyamatosan gondoskodni kell.
Hogyan hűl a búvárszivattyú motorja?
Nem elég a szivattyút a vízbe tenni, folyamatos áramlást kell biztosítani a szivattyú számára, hogy a hőt le tudja adni az áramló közegnek.
Csőkutakban ez az áramlás megvan tehát itt nem kell különleges figyelmet szentelni a közeg áramlására.
Mélykúti szivattyúk motorjai lehetnek száraz, olaj vagy víz hűtésű motorok.
Ezeket a motorokat hűteni kell illetve a motorok hűtőfolyadékát kell hűteni.
A búvárszivattyú hűtését általában az áramló közeg, nagyrészt víz látja el.
A folyamatos víz áramlás hiánya miatt a búvárszivattyúk nagyon hamar tönkre mehetnek ezért telepítésük során érdemes szárazon futás védelemről gondoskodni.
Ha vízhiány lép fel a rendszerben nem csak a búvárszivattyú motorja mehet tönkre hanem a szivattyú lapátjai is gyorsan eldarálódnak.
Búvárszivattyúkat telepíthetünk ásott kutakba illetve vízgyűjtő helyekre de ebben az esetekben köpenycsövet kell alkalmazni.
A köpenycső feladata, hogy a víz áramlási sebességét felgyorsítja és a búvárszivattyú optimálisan adhatja le a hőt az áramló közegnek.
Ásott kutaknál vagy vízgyűjtő helyeknél ahova ásott kút szivattyút telepítettek, külön a hűtéssel nem kell foglalkozni mert a szivattyúk teste és motorja úgy van kialakítva, hogy optimális legyen a hűtés még kisebb áramlás esetén is.
Ezekben az esetekben is oda kell figyelni a vízhiányra mert a szivattyú nem áll ellen a szárazon futásnak.
Ásott kút szivattyúk is igen nagy nyomásteljesítményre képesek de a szivattyú motor elhelyezkedésük miatt már nem a búvárszivattyú kategóriába esnek.
Ezek a szivattyúk már merülő szivattyú kategória, bármilyen furcsán hangzik.
Búvárszivattyú, manapság más néven csőszivattyú kialakítása tehát úgy van tervezve, hogy motorész alul és hidrorész felül helyezkedik el.
A búvárszivattyú teljesítményét a motor és hidrorész együttes teljesítménye adja.
A köztudatban lakások nyaralók vízellátásánál a kútfúró vagy a kertépítő cégek nagyrészt ezzel tisztában is vannak és számolni tudnak a felhasználás igénye szerint a búvárszivattyú teljesítményével. (Ha esetleg nem biztos a dolgában, kérjen segítséget szakkereskedéstől!)
De mindig van kivétel, még a búvárszivattyú kialakításánál is.
Búvárszivattyú kategóriába esik a "polder búvárszivattyú " .
Ezeknél a szivattyúknál a motor rész van felül és a szivattyú(hidrorész) van alul.
Ezt a búvárszivattyút a nyomócsőre (termelőcsőre) függesztik, de a szivattyú feletti motor a nyomócső vastagított köpenyében van, és a szivattyúból kilépő víz azt körüláramolva biztosítja a szükséges hűtést, majd a köpenycső végén a nyomócsőbe távozik.
Búvárszivattyúk telepítése során mindig figyeljük arra, hogy a szivattyú teste víz alatt legyen még üzem közben is.
Semmilyen esetben ne járassuk szárazon.
Búvárszivattyú élettartalmát nagyban meghosszabbíthatjuk ha rendszeresen kiemeljük a vízadó területről és szervizben átvizsgáltatjuk, még akkor is ha a szivattyú nem mutatja jelét meghibásodásnak.
Biztosan sokan ismerik az OROSZ búvár szivattyút!
Még véletlenül sem búvár, és manapság már nem is OROSZ!
Rezgő membránszivattyú elhelyezését kutakba nem ajánljuk !
Finommechanikai rezgése tönkreteszi a kút szerkezetét és visszafordíthatatlan károkat okoz.