Ingyenes tudásanyag szivattyúkhoz

Homoktűrő szivattyú

2019.01.24 17:20
Atukavíz

Szivattyúk homoktűrő képessége 

Pár szóban a szivattyúk homoktűrő képességéről. 
Félreértésekre adhat okot a kijelentés ha egy szivattyúra azt mondják, hogy homoktűrő.
Egy szivattyúnak a leginkább igénybe vett része a hidrofeje, járókereke ha a homoktűrésről beszélünk.  
Szivattyúk járókerekei különböző anyagokból készülnek. 
Szivattyúk járókerekei lehetnek NORYL, TECNOPOLIMER, BRONZ, vagy ÖTVÖZETEK.
Nem mindegyik anyag viseli el ugyan úgy a homokszemek koptatását, ezért nem mindegy milyen járókerekes szivattyút választunk homokkal szennyezett vizek szállítására. 
Általában homokkal szennyezett vizeket kutakból származnak.
Kutakból való víz szivattyúzására alkalmasak a búvárszivattyúk ( csőszivattyúk, mélykútszivattyúk) illetve felszíni centrifugális szivattyúk.   
Legtöbb esetben így is hirdetik, homoktűrő szivattyú. 

Érdemes megvizsgálni, hogy mit is jelent a homok szó

A homok különféle kőzetek és ásványi anyagoknak apró, kis szemű törmeléke.
Szemcsenagyság szerint homoknak nevezzük a 2-0,063 mm közötti szemnagyságú ásványi anyagokat.
A homok anyaga igen sokféle lehet, de a leggyakoribb előfordulása a kvarc. 
A kvarc legerősebben áll ellen a kopásnak, mállásnak. 
Homok előfordulása lehet : kvarc homok, dolomit-homok, magnetit-homok stb.
Szerkezetileg a homokszemek általában gömbölyűek, néha szögletesek de előfordulnak tökéletes kristályok is.
Amikor azt a kijelentést halljuk, hogy a szivattyú homoktűrő általában megnyugszunk és azt gondoljuk a szivattyú mindent kibír.
Ezek után jöhet a feketeleves mert a szivattyú járókerekei igen gyorsan el kezdenek kopni a homokkal való érintkezés során. 
Miért is van ez ? 
A legtöbb szivattyú gyártó g/m3-ben adja meg a szivattyú homoktűrését. 
50-800 g/m3 közötti értékekkel találkozhatunk a piacon (minőségi szivattyúk esetén).
Valójában ez az érték azt határozza meg, hogy mennyi homoknak képes ellenállni a szivattyú járókereke 1m3 vízben kopás nélkül. 
Tehát ha azt nézzük, hogy 1000 liter vízben átlag 150 gramm homokszem található, jobban belegondolva igen kevésnek bizonyul. 
Viszont azt kell nézni, hogy egy szivattyú felhasználástól függően több száz köbméter vizet is szállíthat akár naponta, tehát több kiló homokot is meg kell mozgatnia úgy, hogy a szivattyú járókereke ne kezdjen el drasztikusan kopni. 
Ha a kopás mégis gyorsan bekövetkezik érdemes megvizsgálni a homokszemek minőségét. 
Már említettem a homokszemek alakját. 
Egy gömb alakú homokszem nem koptatja annyira a szivattyú járókerekét mint egy szögletes vagy kristályos szerkezet.
Ezért nem csak a homok mennyisége de a minősége is befolyásolni tudja a szivattyúk járókerekeinek kopását. 

Hogyan lehet elkerülni a gyors szivattyú járókerék kopást? 

A gyors kopás elkerülni úgy lehet ha minél kevesebb koptatóanyagot találunk a vízben.
Vásároljunk minél nagyobb homoktűrő képességgel rendelkező szivattyút.  
Érdemes tudni, hogy minden kút homokól, csak az nem mindegy, hogy mennyire.
A kutak szerkezeti felépítése úgy néz ki, hogy szűrözött szakasz alatt található egy rész zárt cső amit iszapzsáknak neveznek. 
Az iszapzsák feladata összegyűjteni a homokszemeket amiket adott időnként ki kell tisztítani a kútból. 
Ha lehet se a szűrözött szakaszba se az iszapzsákba ne építsük be a búvárszivattyút. 
Ne használjunk nagy depresszió keltő szivattyút, vagyis ha a vízfelhasználásunkra elég 20 liter/perces szivattyú akkor ne használjunk 100 liter/perces szivattyút. 
Felszíni szivattyúknál alkalmazhatunk előszűrőt de minél nagyobb átfolyást kell biztosítani, hogy a szivattyúnak a szívási vesztesége minél kisebb legyen.
Ha a kút nagyon homokól és nem tudjuk a homokólást megszüntetni kérjük szakember segítségét!
Összehasonlítás végett, a hálózati rendszerek (csapvíz) megengedett homoktartalma 2,5g/m3 ez azt is jelenti, hogy a hálózati vizeknek is van homoktartalma.